A történet elég régre nyúlik vissza.
Először talán a rómaiakat említeném meg. Ők a szexuális úton terjedő nemi betegségek ellen védekeztek. Állati hólyagokat használtak erre a célra.
A perzsák igen furcsa módon vigyáztak magukra. Talán undorítónak tűnhet, de kis galacsinokba gyúrt elefánttrágyát tartották a legmegfelelőbb védekezésnek. Ez valószínű a vágy lelombozására is alkalmas lehetett.
Hasonlóan gondolkodtak az egyiptomiak is. Ők krokodilürüléket használtak.
Krétán a kecskebél vált igen népszerűvé.
Őseink tehát az eddigiekből ítélve állati eredetű eszközökkel védekeztek.
Gabriel Fallopip vászonból készült, krémmel átitatott óvszere is említést érdemel.
Ám akiről még érdemes itt szót ejteni, az Casanova. A nagy nőcsábász birkabélből készült gumit használt. Egyesek szerint, azonban az a legmegfelelőbb, ha a magömlés pillanatában a hölgy tüsszent egy nagyot.
Állati bélből készült óvszereket napjainkban is be lehet szerezni, ezeket bárányok vakbeléből készítik. Azt tartják róluk, érzékibb élményt biztosítanak a jobb hővezetés miatt.
Nos, kinek mi. Minden esetre azt kijelenthetjük, a mai óvszerek már sokkal higiénikusabbak.
